Amikor fejleszthetném magam, de nincs időm

A cím sokat elárul. Egy hónap telt el, mióta befejeztem a képzést, ezért ideje újra belelendülnöm a munkakeresésbe.
Amint elküldtem néhány önéletrajzot, jött a hívás hogy menjek egy elbeszélgetésre. Ez így egész jól hangzik, azonban nemrég bekerültem egy mentor programba. Ennek először nagyon örültem, végre valaki, akitől tanácsot kérhetek, stb. Jelenleg az a helyzet, hogy egy álláskereső tréningen kell részt vennem (ahogy írták : "kötelezően ajánlott"), ezért néhány napot ott kell szívnom ahelyett, hogy az anyagot nézném át... szerencsére van jó oldala is.
Szituációs játékok is lesznek, ahol az interjúztatást gyakoroljuk, ami meg pont kapóra jön nekem, szóval nem panaszkodhatok. De ha ennek ellenére nem jön össze, akkor fájni fog a kicsi szívem, mert minél tovább húzódik az álláskeresés, annál tovább kényszerülök egy helyben toporogni az életemben.

Ne érts félre, nem akadok ki, dobok el mindent magamtól. Természetesen felállok és tovább megyek, ahogy szoktam. Tehetek mást? Nem igazán. Legfeljebb a szabadidőmet önmagam képzésére fordíthatom, és igyekszem minél jobb benyomást kelteni a munkaadóban, hátha később visszahív egy másik pozícióval kapcsolatban. Addig is kérem a pozitív energiákat, mert nagyon kelleni fog :D

Jövő héten lesz, az utána lévő napon meg be kell mennem jelentést tenni a mentoromnak. Majd itt is leírom a tapasztalataimat.